A pesti kékharisnya Pesten marad, ha művelődni akar, és a Balatonra megy nyáron, ha barnulna. Nem így Zamárdiban, mert itt a kékharisnya számításait alaposan keresztülhúzták. Fogalma sem volt, hogy az ad hoc baráti autókázás, a kilátásban lévő mártózás és egyéb vízi élmények helyett rabul ejti egy Buborék, és el sem engedi.
A Balaton Sound által hírhedtté vált kis településről a fesztivál végleges távozásakor azt hihettük, Zamárdi megmarad egy csendes, álmos parti kisvárosnak. Ám a helyiek, és mindazok, akiknek a kultúra és a képzőművészet az ereikben lüktet, másképp gondolkodtak a jövőről.
Két ilyen elszánt helyi lokomotív Lévai Krisztina és Nagy Norbert, akik egyszerűen megelégelték, hogy a kortárs képzőművészet kiszorult a Balaton környékéről. Ráadásul a kvartettből a két szervező nem is akármilyen művészeti ágat hiányolt: kifejezetten a kísérleti, izgalmas és újfajta törekvéseket akartak importálni. Számukra nem a csengő név a fontos, hanem az, hogy megtalálják-e a közös hangot az adott alkotóval, és hogy a művész lát-e fantáziát abban, amit ők ajánlanak. Ami pedig nem kevés: egy egészen elképesztő kiállítótér, szállás, teljes ellátás, professzionális technikai segítség az installációban, és ha szerencséjük van, talán még egy kis támogatás is.
Mivel a ZAM!art kultbuborék megálmodói a helyi gyerektábort is vezetik – és ki tudja, még mennyi mindent intéz egyszerre. Szinte hihetetlen, hogyan jut ideje még galériát is vinni, de ott áll mellette Kriszta, aki ráadásul maga is képzőművész, fotós, így a művészeti menedzsmentet ő biztosítja patikamérlegen, miközben Norbert a technikai, logisztikai megoldásokban verhetetlen.
Mindehhez a fantasztikus energiához társul a rendkívüli kiállítótér, a The ZAM, vagy ahogy sokan ismerik: a ZAM!art Kultbuborék. De erről mindjárt áradozom még! Nem a méretei miatt különleges, hiszen mindössze egyetlen teremből áll, ám sajátos glóbusz alakú formájával és pikkelyes külső borításával messziről felhívja magára a figyelmet.
A galériában nyár elején kezdődik az évad, és év végéig tart. Idén már kész a teljes program: meghirdetve, kiplakátozva – hála Norbinak. És hogy a történet még kerekebb legyen, hamarosan a ZAM Art kávézó is megnyílik, ami észrevétlenül bevonzza a kiállítótérbe a kávézni vágyókat. Hogy körbeérjen a kultúra, workshopok, táborok, és alkalmanként még koncertek is vannak a tetőteraszon, ahonnan varázsos panoráma nyílik a zamárdi Balaton-partra.
Az idei évad Tóth Richárd Karcaival indult, ezt követte Péntek István 21 nemzet alkotóit felsorakoztató gyűjteménye egyenesen Dunaszerdahelyről, majd Dóró Zsolt árnyékszerű, fekete-fehér festményeit láthatta a nagyérdemű. Nemrég pedig Laár Balázs és Váradi Szabolcs kiállítása költözött be a gömbbe, a kiállításhoz járó színésznőkkel és felolvasásokkal. Erről a tárlatról azt kell tudni, hogy Laár Balázs karakteres, szemtelen festménylányai szólalnak meg Váradi álomszerű, ringó, néha fodrozódó verseiben. A lányokat már nagyon sok színésznő személyesítette meg, ezek mind felkerültek a Hajnali Hármas weboldalára – őket QR-kódokon keresztül lehet meghallgatni a kiállításon is, de a látogatók élőben is élvezhették a verseket a megnyitókon, amikből volt három is. A kiállításhoz pedig járt a Swim Swim Naked elképesztően jó koncertje.
Egy különleges fúziónak is szemtanúi voltunk, ugyanis a kiállítás italszponzorai, Neumann-Bódi Edit, a Békanő limonádék szülőanyja, és Luft Tamás, az 1838 Pezsgőpincészet tulajdonosa személyesen jöttek le Laárék megnyitójára, hogy kettejük esetleges jövőbeli együttműködési kísérleteit szó szerint a résztvevőkön próbálják ki. Ebből pedig az lett, hogy a levendulás vagy az uborkás pezsgő és a pezsgő-szöcskekóla koktél mellett csak a fantázia szabott határt a különböző ötleteknek.
Ahogy fentebb említettem, maga a kiállítótér is különleges, leginkább egy futurisztikus űrhajóra emlékeztet, és kétségkívül a déli part legizgalmasabb kortárs építészeti alkotása, amelyet a Kendik Géza és csapata tervezett, és 2020-ban épült. Az épület fő eleme szakít a hagyományos, megszokott szögletes formákkal. Külső burkolata fémesen csillogó pikkelyekből van kialakítva, formája áramvonalas, és tökéletesen csiszolt folyóparti kavicsra vagy éppen egy futurisztikus űrhajóra emlékeztet. A galéria épülete egyetlen folytonos, hajlított forma, amely beleékelődött egy másik épületbe, a kávézó és tetőterasz együttesébe – amaz szögletes, egyenes formáival tökéletes kontrasztot képez a kapszulával.
A kiállítótér belső építészeti megoldásai talán még a külső látványnál is drámaibbak. A teret ritmikusan ismétlődő, hajlított fehér ívek szegélyezik, ami azt a hatást kelti, mintha egy gigantikus tengeri élőlény belsejében vagy egy hipermodern űrállomás folyosóján sétálnánk. A formák elegánsan tükröződnek a fényes, sötét padlón, ami vizuálisan erősíti a térhatást. A mennyezet közepén található kerek oculus (bevilágító ablak) közvetlenül az égboltra enged kilátást. Napközben a természetes fény beáramló pászmái folyamatosan változtatják az árnyékokat, gyönyörűen kiemelve a textúrákat és a hajlított íveket. Tóth Richárd korábbi kiállításán például a felinstallált lámpások fényénél a terem olyan hangulatot árasztott, mint egy elhagyatott sarkvidéki kutatóállomás.
Adott tehát ez a zseniális tér, ami arra inspirálja az alkotókat, hogy használják kreatívan a környezetet, lakják be a műveikkel, és adott a két elkötelezett szervező munkája.
Ez a ZAM!art kultbuboréka, és bár az idei szezon eddigi kiállításairól esetleg már lemaradtak, az épület folyamatosan várja az arra járókat egy-egy elvarázsolt művészeti összélményre, exkluzív tárlatvezetésre vagy kötetlen beszélgetésre és kávéra. Ezen a nyáron láthatók még Hollai Krisztina képzőművész munkái, őt Tatabánya kulturális és képzőművészeti életét is meghatározó Kammerlohr-Kovács László, illetve a Munkácsy-díjas Varga Patricia Minerva követi aki a megnyitó alatt készülő alkotását felajánlja – így az kisorsolásra is kerül. Augusztusban Tarján Zsófia Rebeka és LEKA (Lévai Kriszta) munkái kerülnek bemutatásra, de jön az Égenjáró fesztivál és még rengeteg kísérő rendezvény, workshop, gasztrobemutató, koncert, pódiumbeszélgetés. A legfrissebb eseményekről és a pontos menetrendről a helyszín Facebook-oldala szolgál információkkal.
Ezúton jelentem, hogy aki Zamárdiba készül, ki ne hagyja ezt az élményt! A napos Balaton mellett ugyanis a Buborékba, koncertbe és akár vernisszázs buliba is botolhat, ha nem vigyáz – a megnyugtató hír az, hogy jobb, ha nem vigyáz!
A fényképeket Lévai Kriszta, Bujnovszky Tamás és hajnali hármas készítette.
Artus Stella