a kultúra élmény

Vénusz a villamoson

gondolatok, filozófia

fotó: Neményi Márton

Elsőkből elsők

Furcsa dolog ez a színház. Tényleg kell hozzá egy lelki és/vagy fizikális alkalmasság? Vajon minden gyerekben megvan a játékosság, az „alakoskodás”, a szerepjáték képessége, vagy csak néhány kiválasztott normálisban nincs? Akik majd szüleik és a rokonság örömére valami rendes és tisztességes szakmát választanak? Vagy ha eredendően ott kergetőzik mindannyiunkban ez a képesség, mikor tűnik el? És meg tud-e jelenni újra, ha? Aztán az is kérdés, hogy vajon ki és milyen mérce alapján tudja eldönteni egy-egy ilyen szorongó intro-extrovertált fiatalról, aki ilyen-olyan biztatásra, személyes ambícióból úgy dönt, hogy megpróbálja ezt egyetemi (korábban főiskolai) keretek között elsajátítani, mármint a szakmát, ha ezt ugyan annak lehet nevezni, mégolyha tisztességesnek ugye nem is nagyon?

Tovább »

Mi a kultúra? – Nagy Mercédesz

Előző interjúnkban eljutottunk a művészetig a kultúra meghatározásában. Egyértelmű volt, hogy Nagy Mercédeszt az egykori Műértő, ma A mű online művészeti folyóirat szerkesztőjét is megkérdezzük: ő mit gondol a kultúráról. (Mindez 2024-ben volt aktuális, de mivel újra előkerült a riport , és most is nagyon szeretem – megváltoztattam az időbélyegzőjét, hogy újra a nyitó oldalon legyen.)

Tovább »

Dohszag és kurzusművészet – Gondolatok a Műcsarnok létjogosultságáról

Sokan és sokféleképpen szólaltak meg a kultúra megújulásával kapcsolatban az utóbbi időben, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonolta Műcsarnokról mégis mindenki mélyen hallgat. Pedig amióta az Orbán-kormány az MMA megalapításával elinflálta a kortárs képzőművészetet, az intézmény hű kiskutyaként asszisztál a folyamathoz. Lehetővé tették, hogy a „haverok” kapják a zsíros apanázst, és elhallgattassák mindazokat, akik nem az ő kottájukból játszanak. Létrehozták a „konzervatív kortárs” oximoronját, és azóta is dohszagúbbnál dohszagúbb tárlatokkal szórakoztatják a nagyérdeműt.

Tovább »