Már most 56 millió nézőnél tart a 2 hete megjelent Netflix sorozat, melynek címe – Szörnyeteg: Jeffrey Dahmer.
Napjainkban fénykorukat élik a dokumentumfilmek, főleg a True Crime, bűnügyi doku kategóriába tartozók.
Jeffrey Dahmer Amerika egyik legismertebb pszichopata sorozatgyilkosa volt, 18 afrikai és ázsiai származású férfit ölt meg. Áldozatait feldarabolta, gyakran meg is ette.
„Közel akartam őket tartani magamhoz(….)úgy éreztem, hogy ezáltal a részemmé válnak.”
2017-ben készült már róla egy film, a My Friend Dahmer, melynek története sokkal egyszerűbb, és hangulatában sem olyan nyomasztó, mint a Netflixen látható sorozat. A streaming szolgáltató remek színészgárdát állított össze, a látvány pedig tényleg zseniális. Szerintem a legtöbb válósággal teli és legélethűbb játékot sikerült összehozniuk a készítőknek.
„Nem kell mindent elhinni, amit ott látunk” – írják sokan. Ez így is van, hiszen ez csak egy igaz történeten alapuló sorozat, hatásvadász elemekkel. Aki jobban meg akarja ismerni a valódi történéseket annak azt tanácsolom, hogy az archív felvételekkel teli dokumentumfilmet nézze meg.
Na de akkor miért is olyan jó ez a sorozat?
Azért, mert megismerjük Dahmer életét, a gyerekkorától kezdve, a traumáin át egészen a haláláig. Betekintést kapunk a magánéletebe, gondolataiba. A végére már-már meg is sajnáljuk a főszereplőt. Nem szimpatizálok tetteivel, csak empátiát vált ki belőlem – látom, hogy volt egy fiú, akinek szeretetre és segítségre lett volna szüksége.
Más sorozatgyilkossal ellentétben, azt látom, hogy ő nem bosszúból, vágyból vitte véghez tetteit. Inkább a fájdalom, a magány uralkodott el rajta, és nem tudta feldolgozni érzelmeit. Úgy gondolom, hogy ebben erősen közrejátszott a gyerekkori betegségére kapott sok fájdalomcsillapító, amitől az elméje károsodhatott, majd a szülei folytonos veszekedése, érzelemmentessége, és végső soron a problémák elől való menekülése az alkoholba.
Tettei borzalmassága, és az esendő ember iránt érzett empátia, olyan érzelmi hullámvasúton visz keresztül, amin még egy Dahmer feldolgozás sem – talán ezért ez a legjobb.
Nem ajánlom mindenkinek ezt a sorozatot. Bennem olyan nyomot hagyott, hogy most már kétszer is a hátam mögé nézek egy sötét utcán.
Ódri