Milyen egy színészdinasztia legkiemelkedőbb tagjának lenni? Lehet ennek a kiemelkedő alaknak állandó lelki támasza az édesanyja? Ez a két kérdés, ami a darabon végigvonul – monodráma formájában egy táncoskomikustól.
Amennyiben a fenti két kérdést össze akarjuk vonni – ezt kell kérdezzük: milyen lehetett otthon Latabár Kálmán, a színész? Hogyan mesélte el azt, ami vele történt, hol külföldön, hol itthon, azoknak, akik nem élték át vele ezeket, de kíváncsiak voltak sikereire? Milyen az, amikor az ország egyik ünnepelt sztárja, éppen az édesanyja fia? Esetleg magyarázkodnia kell egy-egy tettéért. Elüthet-e egy kínosabb pillanatot egy szóvicc, vagy több?
Bátor húzás volt Peller Károlytól, hogy ebbe a monodrámába beleállt! Teljesen más, mint amit eddig csinált, és pont az operett egy ikonikus alakját játssza, aki sokat tett azért, hogy a magyar operettjátszás hungarikum lett. Talán pont ezért – tiszteletből. Ami biztos, hogy a szeretet az előd és a műfaj iránt az átjön – és ez fontos. Fontos, mert a színpadkép is ezt szolgálja – hogy a nézők felé áradjanak az érzelmek.
Győrei Zsolt szövege bemutat egy egész életutat, amit a Spinoza igazán kis tere tesz intimmé.
Az előadás hivatalos oldala: http://spinoza.hu/hirek/a-latabarne-fia/
Ha megnéznéd: https://www.jegy.hu/venue/spinoza-szinhaz
Az előadásról a fényképeket Gordon Eszter készítette.
Balázs
