hajnali_hármas-removebg-preview

a kultúra élmény

A mennyország kapuja

Michael Chimino történelmi drámája több szempontból is rekordernek számit. Az 1890-es években játszódó mű a filmtörténelem legnagyobb bukásaként ismert köszönhetően a rendező maximalista megalomániájának mely a költségvetést megháromszorozta, és ha a háromszoros szorzó nem lett volna elég a film bevétele alig közelítette meg a kiadások 8% százalékát. Maga film az 1890-es évek Wyoming-ában játszódik, ahol a kelet európai bevándorlók és a helyi telepesek közti ellentétet mutatja be személyi drámákon keresztül.

A 19.század második felében Európában jelentős méretűvé vált a kivándorlás.  Ezernyolcszáznegyvenhat és ezernyolcszázkilencven között a kivándorlók 70%-ának az Egyesült Államok volt a célpontja. Az Egyesült Államok több okból számított népszerű célpontnak az allábiak miatt: a nyugati területeken európai viszonylathoz képest olcsó földárak, olcsóbb vízi és vasúti közlekedés, jólét ígérete, az európai országokban a nehéz kitörési lehetőségek (főleg a monarchikus államokban), és sok esettben tervszerű toborzás. Az első nagyobb hullámot az ezernyolcszáznegyvenhetes Írországi éhínség idézte elő, melyben az emigráció a társadalom legalsóbb rétegét érintette. A fent említett időszakban az Európából 17 millióan vándoroltak ki ebből a 1,5 millióan a dualista Magyarországból.

A bevándorlás egyik fő velejárója az olcsó munkaerő, melynek a korabeli tőkés társadalom és az amerikai ipar egy adott pontig a kiélvezője. Probléma annál a pontnál merül fel a mikor az olcsó munkaerő ellehetetleníti, a film esetében helyi telepeseket bár ennek a problémának a részletezését erősen hiányoltam a filmből. Másik probléma melyre a mű konfliktusa épült, a tömeges bevándorlással (mélyszegénységgel), járó növekvő bűnözés.

Ahogy a film is mutatta helyi telepesek és a bevándorlók közti konfliktusok esetében az állam egyértelműen a telepesek mellé állt mind jogi mind pedig katonai értelemben is. Ezek lépések alapvetően ellent mondanak azoknak a jogoknak és értékeknek melyek miatt az Egyesült Államok vált a bevándorlás fő célországává. Ezek konfliktusok végül megágyaztak az ezerkilencszázas évek eleji szakszervezeti sztrájkoknak és a velük járó emberéleteket követelő csatározásoknak.

A kép forrása npr.org

Dóczi Benedek