Vonnák Diánával készült riportot olvastam még július elején a 444.hu-n. Nagyon tetszett, hogy emberi reakciókról beszélt az ukrajnai háború kapcsán. Kíváncsi lettem tavaly megjelent kötetére – hogyan jelenik meg szépirodalomban az interjú gondolatisága.
A könyvet jó kézbe venni. Harmonikus és izgalmas egyszerre. Kinyitva már nem teljesen ilyen a kép. A kötetben minden novellához a szerző egy fotója tartozik, amik sajnos nagyon szürkék lettek. Valamint a betűtípus is lehetne dinamikusabb.
A borító ígéretét a novellák tükrözik.
Lassú, de álandó dinamika. Hétköznapi morális kérdések.
Ebben a lassúságban tudnak élni azok az apró részletek, amik akár átugorhatóak is lehetnek – mégis ezek teszik az életet életté. Színt adhatnak a szürkének, és a mozgás egy másik dimenzióját tudják megnyitni.
Vonnák Diána novelláiban a hétköznapi moralitások mintha tisztaságot adnának az életnek. Ez határozottan jó érzés.
Ha elolvasnád: https://jelenkor.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/latlak/
Balázs
