A Katona valahogy olyan színház, ahol van tere izgalmas 21. századi látásmódnak. Ez jó! Ráadásul nem csak tere, hanem olyan csapat is van, akik partnerek ebben. Ez szemléleti kérdés – ebben biztos vagyok.
Székely Kriszta pedig remekül él ezzel a helyzettel. Madách Imre és Nádasdy Ádám szövege is él a színpadon. Izsák Lili díszlete és jelmezei pedig hihetetlen színpadképeket teremtenek a darabnak.
A képek, amik így a színpadon megszületnek dinamikusak és jól komponáltak; a társulat tagjainak játéka, a látvány, a fények és a hangok – igazi komplex színházi élmény. Felsorolhatatlan apró rezdülések. Amiből számomra a leglátványosabb Lucifer köpenye, ami nem igazán intenzív színű, viszont a különböző világítások mindig valami új színben tüntetik fel.
Bennem két kérdés merült fel a darab kapcsán. Az egyik: a paradicsomi szupermarketben miért csak almát és tejet lehet kapni? Gyerekkoromban mindig azt hallottam, hogy ez tuti hasmenés. Tényleg le kell mondani az egyikről?
A másik pedig az, hogy ha az Úr Szirtes Ági, Lucifer pedig Pálmai Anna – akik történetesen anya-lánya – akkor az Úr elleni luciferi lázadás egy női ágon öröklődő folyamat a kezdetek óta?
Egyébként az Embtragnak semmi köze a kötelező olvasmányokhoz. Székely Kriszta nem egyszerűen áthúzta, hanem egy vastag fekete filctollal kisatírozta ezt a nagyon rosszul csengő kötelező jelzőt az irodalom oktatásból Madách drámájával kapcsolatosan.
Ha megnéznéd – amit szívből ajánlok – az előadás hivatalos oldala: https://katonajozsefszinhaz.hu/eloadasok/bemutatok/43693-embtrag
Addig itt vannak Horváth Judit zseniális fényképei:
Balázs
