hajnali_hármas-removebg-preview

a kultúra élmény

Kár, hogy a jóga és a meditáció mellett a lélegzés nem lett divatos.

Jóga a buddhizmusban. Cser Zoltántól mindig izgalmas nézőpontokból kaphatunk képet a világról. Most éppen a jógáról a test, a légzés és a tudat szempontjából.

Zoli, miért írtad ezt a könyvet?

Eredendően ez egy szakdolgozatnak készült még tíz évvel ezelőtt. Fontosnak tartom a munkát azért, mert a buddhizmusról az a legtöbb ember képzete, hogy csak ülnek egy fa alatt. Közben, ha egyre mélyebben megismerjük a tanításokat, kiderül, hogy a gyakorlás útja rengeteg mozgással jár – egyrészt ezt szerettem volna megmutatni.

Ezt elmondod bővebben?

Több mint 35 éve gyakorlom a buddhizmus különféle ágait. Ahogy egyre jobban előre haladtam a buddhista gyakorlatok tanulmányozásában, kiderült számomra, hogy a mozgás, a légzés nagyon fontosak a meditáció útján. A felébredés egy aktív folyamat, ezért az e felé tartó gyakorlatok is aktívak. Általában váltogatják a mozgást a nem mozgással. Minden hagyományban van mozgásgyakorlat, csak nem verik nagydobra, a legtöbb esetben titokban tartják őket.

Ugyanez a mozgás-nem mozgás van a buddhista szerzetesi életben is. Egy helyen csak három napot tölthettek a Buddha szerzetes tanítványai, állandóan mozgásban voltak, míg meg nem jött az esős évszak, és akkor meg kellett állni. Egy éven belül kilenc hónapot mentek, és három hónapot pedig egy helyen elvonulásban töltöttek. Visszatérő eleme a hagyományoknak, hogy mozgás után leülnek. Az ászana gyakorlásban a mozgás lényege, hogy elérjük a nem mozgás állapotát, fel tudjuk venni a meditációs testhelyzetet.

 Másrészt miért írtad?

A ma elérhető ösvények legtöbb mesterét fordítottam, tolmácsoltam itthon, és majdnem mindegyiknek voltam is valamilyen gyakorlatán, elvonulásán valahol a világban. Eközben jöttem rá, hogy a buddhizmus nem csak az, amit én gyakoroltam, hanem számos arca van. Csögyam Trungpa, Shamarpa, Namkhai Norbu Rinpocse is azt jövendölték, hogy a buddhizmus ágai egyszer csak egy közös platformon lesznek. Ez számomra meggyőződéssé vált – így ennek szellemében készült a könyv azzal a céllal, hogy bemutassam a különböző rendszerek mozgásgyakorlatait, kifejezetten a test, a légzés és a tudat szempontjából.

Ezek könnyen tanulhatók?

A hagyományok könyvei, iratai inkább a meditációs technikákkal, vagy filozófia, etikai értekezésekkel foglalkoznak. A mozgással kevésbé, ezek személyes átadás útján lehetett elsajátítani őket. Alapvetően a gyakorlatok úgy tanulhatók, ha valaki megmutatja őket.

Hiánypótló akkor a könyved?

Rengeteg buddhista könyv van kint a piacon. Szükséges, hogy ezeket a helyén tudjuk kezelni. Vannak modern interpretációjú és vannak a hagyományos megfogalmazású könyvek. Nem mindegy, hogy a théraváda szerzetesi lemondás ösvényéről szól, vagy a mahájána ellenszerek, nyitottság, kommunikáció ösvényéről, vagy a zen vágás módszeréről, esetleg a vadzsrajána átalakítás ösvényéről olvasunk műveket, mert ezekben egymásnak ellentmondó tanításokat találhatunk. Így, ha nem is hiánypótló – remélem útmutatóul szolgál majd a könyv.

Tehát egyszerre rendszerez, és átlátást ad, ami az elinduláshoz kell?

Fontos megérteni, hogy bizonyos gyakorlások hogyan hatnak ránk. A fő kérdés pedig az, hogy a számunkra ideális gyakorlást meg tudjuk találni. A modern irányzatok és az összes hagyományos ösvény ugyanúgy különböző megközelítések – mindegyik a kettősségből a nem kettősség felé visz. Ez mindenhol közös, a Buddha ösvénye a szélsőségek között a középút ösvényén halad – de ezt teljesen máshogy közelítik meg a különféle irányzatok, más módszerekkel érik el.

Miért tartod fontosnak a gyakorlást?

A gyakorlás alatt felmerülő állapotok, gondolatok, érzések, fájdalmak ne tudjanak kibillenteni minket a középtengelyből, ehhez nagyon sok erő kell. Nem megfékezni az akadályokat, hanem megállni középen. Mert különben elsöprik a tudatot egy pillanat alatt a gondolatok és érzések – nem is beszélve egy fájdalomról vagy a külvilág elterelő impulzusairól.

Mi volt a kedvesebb történeted a könyv írása közben?

Most már nagyon kedves történet, akkor nem volt az. Nekem teljes meggyőződésem volt, hogy a Buddha első tanításából az első két igazság a karma igazsága, ok-okozat összefoglalása, a harmadik és negyedik igazság pedig a dharma igazsága, ami szintén ok-okozat, csak más szinten. Ezt le is írtam a kedves olvasónak, de felmerült az a kérdés, hogy ez honnan van – és egy hónapig kutattam, hogy hol van leírva. Persze miután megtaláltam, utána számtalan helyen újra, de addig ez egy hónapig sehol. Ez a hónap munkája a könyvben egyetlen mondat.

Ha megvennéd: https://webshop.tankapujakiado.hu/termek/joga-a-buddhizmusban-6410bbd2a232cc00130028ea

Könyvbemutató, amit a Youtubon is követhetsz 2023. 04. 03. 18:00h: https://www.youtube.com/watch?v=T3MIlIn-6Gg&list=PLYyOsbZGeg-r2x7oDIgX7MPefzhLTS4tM&index=6

Balázs