Ahogy nézlek a túloldalról észrevétlen
Arra vágyva, hogy felnézz
Talán még meg is mutattam volna sután
Hogy ott van a nyakadban
A sáladba gyűrődve
Viccesen lógott rá hátul
A kabátodra
Mert mi lehettünk volna az
De nem lettünk
Mert vagy te voltál túlságosan is
Konok a félpárkesztyűkeresésben
Vagy én voltam eléggé gyáva hozzá
Hogy megvárjam
Hogy észrevegyél
Pedig nagyon sokáig vágytam ott
Rád szemben veled a pirosban
Mielőtt végleg eltűntem a lehetőség
Elől a sarkon túl jobbra.
Váradi R Szabolcs
