Mindig kíváncsi vagyok, ha monodrámát láthatok. Azt gondolom, hogy mindennek tökéletesnek kell legyen ahhoz, hogy jó legyen.
A színpadkép egyszerű – végül is egy kanapé. Viszont van négy ledsor és a világítás – és ez mindenre elég. Méghozzá úgy, hogy folyamatosan képek jelennek meg, ahogy Lovas Rozi mozog ebben a térben. Meglepő, hogy egy színes-szürke kanapé milyen sokszínű tud lenni.
A téma nehéz, és lassan és finoman bontakozik ki a dráma. Nagyon jó ritmusban jelennek meg előre utaló mondatok. Valószínűleg a ritmus a lényege a monodrámának – és Lovas Rozi nagyon jó ritmust tart.
Nézzétek meg: https://loupe.hu/repertoar/lanyok-fiuk
Az előadásról a fotókat Juhász Sára készítette.
Balázs
