Eszter, mit takar a stage manager kifejezés?
A stage manager olyan, mint egy kerékagy – a központi, stabilizáló mag, amelyből a produkció küllői sugároznak. A stage manager feladataihoz tartozik, hogy megkönnyítse a kommunikációt az összes kreatív és technikai osztály között; a rendező jobb kezeként segítse a kreatív munkát, felügyelje a díszletet, kellékeket, fényt és hangot; és utasítást adjon a technikai operátoroknak előadás közben, hogy mikor minek kell a színpadon megjelennie. Bár a feladat részletei a szóban forgó művészeti formától függően változnak, a stage manager-ek minden típusú előadás esetében széles körben felelősek annak biztosításáért, hogy a produkció zökkenőmentesen menjen az első próbától mindaddig, amíg utoljára le nem megy a függöny.
Nem először hallom azt, hogy a kreatív és technikai munka különbözik a színházban – miközben a színház, mint egész, kreatívnak tűnik mindenképpen.
Látszólag a technikai és a kreatív munka nagyon különbözik a színházban, de a stage manager pont az az összekötő kapocs, akinek mind a kreatív, mind a technikai munkában fontos a szerepe. Egy stage manager-nek alaptudással kell lenni rendelkeznie a design területén (jelmez, díszlet) és műszaki téren is (világítás, videó, hangosítás, színpadtechnika). A feladat, hogy technikailag biztosítani kell a kreatív elképzelés megvalósítását, mert a technika jelentősen hozzá is tehet a darab értelmezéséhez. Nem véletlen, hogy a stage manager a kreatív munka legelejétől részt vesz a produkcióban, hiszen orientálnia kell a rendezőt, hogy mi az, amit lehetséges kivitelezni és mi az, amit nem.
Az egyik előadásnál Kabuki drop-t használtunk, amely olyan földre hulló drapéria vagy függöny, amely felfedi a rejtett elemeket, amelyeket a közönség a színpadon láthat. Dramaturgiailag nagyon fontos szerepe volt az előadásban. A technikusokkal kitaláltuk, hogy automatikusan, egy konzol segítségével tudjuk elengedni két függönyt. Nem voltam felelős a működéséért viszont azért igen, hogy érthetően kommunikáljak a technikai vezetővel a probléma megoldásáról. Sajnos volt olyan előadás, ahol nem működött az egyik Kabuki drop. Nekem, mint stage managernek kellett döntést hoznom, hogy hogyan lehet az előadást folytatni.
Azt mondtad látszólag különbözik a technikai és kreatív munka – ezt pontosítod?
A technika megtervezése, megvalósítása ugyanolyan kreatív folyamat. Szerepe a darab üzenetének eljuttatásában, rendkívül fontos és elválaszthatatlan. A színpadi tér kialakítása és az, ami a térben megszólal egy komplex kreatív munka eredménye. Szeretem, hogy ebben nekem, mint stage managernek fontos koordináló, időnként befolyásoló szerepem van.
Mi az, amire van befolyásoló hatásod?
A stage manager az „eyes and ears” a produkcióban. A próbafolyamat közben mi, stage managerek vagyunk felelősek azért, hogy minden etikusan, az időbeli és költségvetési ütemezés szerint, a szabályok betartásával működjön. Ezért a stage manager véleménye számít és döntő lehet bármilyen kérdésben. A kreatív munka során a rendező gyakran elfeledkezik a darab „big picture”-éről és akkor nekem közbe kell szólnom, hogy az az ötlet nem fog működni bármennyire is jól nézne ki a színpadon, mert technikailag kivitelezhetetlen vagy nincs rá anyagi erőforrásunk.
A Rattlestick Theater-ben (neves New York-i színház) dolgoztam egy darabon és a próbafolyamat közben a rendező azt szerette volna, ha az egyik színész a közönségen keresztül megy ki az egyik jelenet végén. Dramaturgiailag nagyon jól működött volna, de közbe kellett szólnom, mert nem volt lehetőségünk arra, hogy a nézőknél a színészt rendesen megvilágítsuk anélkül, hogy ne kelljen az egész nézőtéri fényt felhozni. Ráadásul a színész nem tudott volna a színpadról a következő jelenetben bejönni, mert nem volt annyi ideje hogy átérjen a nézőtérről a színpad mögé.
Eszter, mennyiben különbözik ez a szakma az itthon megszokott rendező asszisztenstől, vagy segédrendezőtől?
A stage manager nagyjából a rendező asszisztens és az ügyelő összegyúrva. A próbafolyamat elejétől, egészen a produkció záró előadásáig jelen van. A próbák alatt minden rendező aszisztensi feladatkört a stage manager csinál, mint például, jelenetbeosztás készítése, egyeztetés a próbákról, kapcsolattartás a rendezővel, tervezőkkel, producerekkel, színészekkel, és az asszisztensi példány vezetése. Ugyanakkor az adminisztrációs feladatokon túl, a művészi munka megvalósításában is kikérik a véleményét. A stage manager egy színházi projekt, produkció koordinátora. Az előadások alatt az ügyelői pozíciót veszi fel, amikor a szövegkönyv példányába nagyon specifikusan lejegyzett technikai utasításokat az operátoroknak megadja, hogy minden úgy történjen, ahogy a rendező és a tervezők elképzeltek a technikai próbák alatt, mint egy karmester vezényel a kottából. Igazából ebben látom a különbséget, hogy az én tapasztalatom alapján a stage manager itt Amerikában több fajta munkakört egybeölel és nagyobb a felelőssége.
Egy előadáson az előadástól függően több speciális feladatra orientált stage manager is dolgozhat: Production Stage Manager, az Assistant Stage Manager, és a Production Assistant. A produkció nagyságától és bonyolultságától függ, hogy hány stage manager-i pozíció szükséges.
Dolgoztam olyan előadáson, ahol én voltam az egyetlen stage manager, de volt olyan is hogy ketten vagy akár hárman osztottuk meg a feladatokat, mint például most nyáron a Malvolió című előadáson vagy az Oklahoma Broadway National Tour-nál . Egy stage manager az aki az operátorokkal az előadást vezérli, és a másik kettő (deck stage manager/assistant stage manager) az aki a színpad két oldalán a színfalak mögött felügyeli, segítik az előadás akadálymentes lebonyolítását.
Te mit szeretsz ebben a legjobban?
A stage management nagyon komplex munka és a személyiségem minden oldala ki tud teljesedni benne. Szeretem a szervezett, előre eltervezett és precíz munkát, ami ehhez a feladathoz elengedhetetlen, de közben a kreativitásomat és a művészi énemet is tudom használni.
A próba rendkívül izgalmas folyamat, fantasztikus élmény látni és részese lenni annak, hogy hogyan áll össze gyakorlatilag a semmiből egy színházi előadás. A próbafolyamat legvégén van az úgy nevezett „tech rehearsal”, ahol minden technikai elemnek össze kell állnia és az előadás ezzel kiteljesedik. Ezek a próbák a leginkább stresszesek, de katartikus érzés az, amikor az összes design összhangba kerül, a kemény munka meghozza gyümölcsét és létrejön, amit elképzeltünk.
Mennyi idő Amerikában a főbróbahét?
Rendkívül változó. A főpróba (tech rehearsal) időtartalma nagyban függ az előadás műfajától, a rendező elképzeléseitől, a szereplők számától. A musical-eknél mindig hosszabb a főpróba, lehet 2-2,5 hetes is, mivel ott általában több technikai elemnek kell összeállnia, mint egy drámánál, ahol előfordul, hogy akár 1-2 nap alatt is lezajlik egy főpróba. Viszont a Broadway és a legtöbb Off-Broadway előadásnál a tech rehearsal időszakot követően este, közönség részvételével vannak úgynevezett „preview” előadások, de napközben még folynak a próbák. Ezeknek az a célja, hogy a kreatív csapat tesztelje, hogy a nézők hogyan reagálnak az előadásra, és ha bármin alakítani vagy valamit cserélni kell, akkor azt ebben az időszakban meg lehet tenni. Ez lehet ugyanúgy 1-2 nap vagy akár 2-3 hét is. Ezt követi a hivatalos bemutató.
Most egy új musical előadást kezdtem, amit majd a közönség a Lincoln Centerben fog látni. Itt a tech rehearsalt 9 napra tervezzük és a preview előadásokból is 35 lesz (4,5 hét) a bemutató előtt. De például annak a darabnak az esetében, amin a nyáron dolgoztam (Malvolio), nem volt preview előadás, hanem rögtön a tech rehearsal után a bemutató következett.
Eszter, itthon egy főpróba hét, minden, csak nem nyugodt. Ahhoz viszont, hogy ez a folyamat 4-5 hét is lehet, ahhoz türelem is kell. Ezt is tanítják?
Türelem mindenképpen elengedhetetlen és a koncentráció is nagyon fontos. Ha megbízol a csapatban, együttműködsz a design teammel és a háttér munkásokkal, akkor a stressz, ami ez alatt a folyamat alatt van, az nem negatívan fog érinteni, hanem egyfajta erőt és energiát ad, hiszen őrülten izgalmas, hogy az, amit közösen elképzeltünk megvalósul-e a színpadon.
Záró kérdésként: miért ott tanultad ezt, és hogy tervezed a jövőd, ott, vagy itthon?
Én azért választottam Amerikát, mert azt gondoltam, hogy itt sokkal több lehetőséghez hozzá tudok jutni az érdeklődési területemen. Az egyetem alatt egy tenisz csapatban versenyeztem, miközben azt tanulhattam, amit igazán szeretek. Itt össze tudtam egyeztetni a versenysportot és vonzódásomat a színházhoz. Amerikában tanultam a szakmát, és itt teszem bele a szívemet és a lelkemet már évek óta, itt kezdtem el a karrieremet. Ezért mindenképpen még egy pár évet szeretnék maradni és kiásni az utamat a szakmában. Nem egyszerű sajnos a vízum miatt, de ha már belevágtam, akkor szeretném kipróbálni, hogy meddig jutok el.
Balázs
