Vojnich Erzsébet és Szűts Miklós a kortárs festőművészet megkerülhetetlen alakjai. Tényleg hihetetlen szép szomorú tereket tudnak ábrázolni. Vagy tudtak. Vagy már annyira tudnak, hogy ez kihat az egész térre, ahol megjelennek – ugyanis maga ez a kiállítás egy szomorúan üres tér lett.
Első pillanatra az a felismerés élt bennem, hogy Vojnich mennyivel jobb festő.
Majd rá kellett jöjjek, hogy a kiállított Szűts képeket látom unalmasnak.
Újra nézve a kiállítást – azt kell leírjam, hogy számomra ez egy unalmas kiállítás. Valahogy Szűts képei dominálnak, így lett maga a kiállítás szomorúan üres tér. Persze biztos van, aki szereti ezt az érzést, és így tudnak Vojnich képei is sokkal jobban szólni.
Végül is egy művészházaspárról beszélünk. Közös kiállításaik mindig is Szűts-Vojnich néven futottak – hivatalosan betartva a névsorrendet. Ez, ha nem is nevében, de mindenképpen Vojnich-Szűts kiállítás.
Ha megnéznéd: https://artus.hu/2023/09/04/szuts-miklos-es-vojnich-erzsebet-kiallitasa/
Balázs
