Úgy indult, hogy ami képem elkészült, elküldtem Szabinak. Ő meg versben válaszolt. Mindez Messengeren.
Később lett egy válogatott sorozat a Pannon Tükör online változatában belőle. Ehhez írt egy nagyon kedves ismerős rólunk. Aztán ezt nem akarták posztolni.
De most eszembe jutott. És az alkalom remek.
Váradi Szabolcs versei, Laár Balázs képei
A lírai redukcionizmus pont azt a hétköznapi érzelmi világot próbálja megrezegtetni, ami valóban, bármelyik nap, bármelyik pillanatában, színességével és intenzitásával hirtelen kiemelkedve jelenik meg a hétköznapok neutralitásából.
Váradi Szabolcs versei, Laár Balázs képei külön-külön is, de együtt még inkább szólnak a hétköznapok szerethetőségéről, a nem ünnepnapok ünnepi pillanatairól. Azokról a pillanatokról, amik mégis élhetővé, fontossá és ünnepivé teszik napjainkat.
A redukcionizmus szerint minden egyazon dologra vezethető vissza – teljesen leegyszerűsítve, az egységre. Amikor ezek a pillanatok felsejlenek – az egység elfelejtett élményével – egy-egy pillanatra eggyé válhatunk az univerzummal. Ezeket a pillanatokat talán nem is lehet másként megjeleníteni, csak a művészet rezdüléseivel.
I. S.
