a kultúra élmény

Nádor Tibor kiállítása – Artus Kapcsolótér

A kiállítás – szerintem – nem csak ideiglenesen egymás mellé helyezett cuccok összessége. Egy új „mű” születik ilyenkor, ami ugyan ideiglenes, de biztos, hogy nem csak a mennyiségével hat a nézőre.

Nádor Tibor kiállítása ebben az értelemben kiállítás.

Él, mozog. Ez persze egy erdő témájú kiállításnál nem hátrány, és Tibor szándéka – a mozgás – valóság is lett. Már amennyiben elfogadjuk azt a tényt, hogy egy statikus sík ábrázolás, és ezek sokasága mozoghat, de legalábbis a mozgás képzetét keltheti.

Szóval, ahogy beléptem elindult egy zsezsegés – Tibor biztos örül ennek a szónak. Mint amikor az erdőben van az az állandó légmozgás. Hosszan kitartott az érzés, csak utána lehetett alaposan megnézni a képeket egyesével.

Az egyik fő falon van egy cca 6×5 méteres képe. Hatalmas. Minden értelemben. Az a legizgalmasabb benne, hogy a nagyon szűk a tere. A fenti sárgák nem tudnak hátra húzni a középső rózsaszínek és a lenti világosszürkék miatt. Amikor már sokat nézegettem, akkor már a részletek szépségét is észrevettem.

Készült egy – valószínűleg csak a kiállításra szánt darab. Ami izgalmas, de nehéz elképzelni, hogy ezt valaki így ki is fogja valahová tenni. Rákosy Eszternek (https://hajnaliharmas.hu/eszter-es-a-kornyezeti-kultura/) lenne igazi kihívás, ehhez üveget készíteni.

Nekem ez volt a legnádorosabb – ebben benne volt Tibor összes eddigi munkáinak a szépsége.

Tibor nagyon-nagyon régóta fest erdőt. Huszonvalahány évvel ezelőtt volt egy rajztáblája, amin volt két jelentős karc. Méghozzá középen. Ezek látszottak a papíron – Tibor pedig mindig belekomponálta őket az aktuális rajzába. Nosztalgia is lehet ennek a képnek a bal felső részében lévő „vonal”.

Így néz ki a teljes sorozat.

És még pár kép a kiállításról. Szerintem érdemes megnézni. Akkor pláne, ha valóban kiállítást szeretnél látni. Délutánonként van nyitva, meg este az előadások alatt. A délután nyugis, általában senki nincs ott. Viszont van két fal, amin ilyenkor bizonyos képek nézhetetlenek – érdekes, hogy pont ezek a képek kerülnek ide rendszeresen ebben a kiállítótérben. Ez már valami olyan, amit én nem értek. Még jó, hogy egy kiállítást nem érteni kell.

Finoman a végére hagytam, hogy a kiállítás címe – nekem túlgondolt.

Tibor gratulálok! Jó képeket még lehet néha találni – de jó kiállítást egyre kevesebbet. Erre biztos jönnél, hogy Szlávik Barbara, meg Bődi Imre – és biztos segítség volt, de ez egy igazi Nádor kiállítás.

És ha elmennél: https://www.facebook.com/events/1152493275695594/?ref=newsfeed

Balázs